Körmöczy-Kriván Péter

ÚJRAKEZDÉS 1.rész

Körmöczi-Kriván Péter, aki letette a piros kalapot és tiszta lapra tette az életét Péter 4 és fél éve még azt gondolta magáról, üzleti mesemondóként, játékvezetőként simán megváltja a világot és majd ő lesz az, aki a színpadon állva boldog hellyé varázsolja minden ember életét. Ezzel csak volt a bibi, hogy megfeledkezett egy jól bújtatott apróságról, mi szerint az ő belső világa romokban hevert. Nem volt egy puzzle darab sem az életében, ami tényleg a helyén lett volna. Egy sem! Hiába járt színes ruhákban, hiába díszítette (takarta) piros kalap a fejét, a látványos áll-boldogság mögött csőd volt az élete. Az igaz, hogy előadóként, játékmesterként több ezer gyermekkel és felnőttel tapasztaltatta meg az örömteli élet lényegét és a közönség cserébe imádta őt, Péter mégsem tudta élni azt, amiről a reflektorfényben beszélt. Nem tudott elégedett apaként tekinteni a három fiúgyermekére. Borzalmas apának tartotta magát, rossz férjnek, vállalkozónak, szeretőnek, gyereknek, barátnak, mindennek. Küzdött is magával rendesen, hogy neki boldognak kéne lennie, de az állandó kudarcszemlélete évek hossza próbálkozásával teljesen kimerítette az életét és eljutott arra a pontra, hogy feladta! Titkoltan már a társától való válást fontolgatta, az sem állt távol tőle, hogy egyszerűen csak véget vessen az életének. Idővel rájött, hogy ezt a nem túl pozitív énképet neki hatalmas energia eltakarni. Ehhez képest, Péter most él és köszöni, jól van. Persze nem egy tréning hatására fordult át benne, hogy amúgy élni tök jó dolog és hogy mennyire könnyen lehet szeretni önmagunkat meg a többi embert tudatos figyelemmel. Az elmúlt 3 év során Péternek meg kellett tanulta, be kellett gyakorolni, hogy az életet élni érdemes és abba kell hagyni minden túlélési stratégiát. Megváltoztatta a gondolkodásmódját, a történesekre adott reakcióit már nem a félénk visszafogottság, robbanni akaró düh jellemzi, hanem ellazultság, nyugodt levegővétel és a MOST-ra való figyelem. Hogyan lesz a boldogtalanból boldog? A bizonytalanból bizonyos? Az ismeretlenből ismerős? Egy önmagát teljes lúzernak gondoló csődtömegből kiegyensúlyozott, önmagát tisztelő, figyelő, szerető ember, aki tudja, hogy minden, ami az életében történik, belőle indul ki? Mindez egy döntéssel válik lehetségessé. Péter, amikor elkezdte a változást és változtatást, DÖNTÖTT. Eldöntötte, hogy bármi áron, ő végig járja a folyamatot. Igaz, hogy az első 6 hónapban még csak járogatott a tréningekre, de már érezte a hívást és legszívesebben egy alkalmat sem hagyott volna ki, ha a pénzügyei (vagyis ő) ezt megengedték volna. Végül elege lett a kifogásokból és elhatározta, hogy nem fordul vissza minden kanyarnál, nem dilemmázik, hogy „biztos, hogy ezt akarom -e, vajon jó irányba haladok -e?” Nem volt benne szemernyi kétség sem, mert egy lapra tett fel mindent, a Gábor-féle lapra, az Önmagamat megfigyelem lapra, a ÁtTapasztalás a kulcsa mindennek lapra. A döntés hozza meg a változást, és igen, elsőre félelmetes lavinának tűnik, de nézzük csak meg Péter esetét, ő annyira beledőlt a változásba, hogy még a gyermekei szülinapján is tréningre jár és inkább előtte vagy utána ünnepli meg velük a gyertyafújást. A családja ezt teljesen elfogadja, mert Péter kimondott szavai és megváltozott kedélyállapota alapján tudják, hogy önmagánál nem képes nagyobb ajándékot adni a Fiainak és Szerelmének. Péter örömmel gondol vissza arra a napra, amikor a valódi utazás elkezdődött és Brezovai Gáborral leült egy asztalhoz beszélgetni az Allé bevásárlóközpontban. Alaposan felkészül a találkozásra, összeírja a kérdéseit, melyeket mindennél jobban vágyik megválaszolni, majd jön Gábor és máris szorgalmasan jegyzetel. Az első mondat, amit leírt, így hangzik: Abbahagyom a magammal szembeni ítélkezést, majd másokkal szemben is. Péter abbahagyta azzal, hogy önmaga bántása helyett mással kezdett foglalkozni. Például megírta az első PreSense könyvet, újraindította a párkapcsolatát, a gyermekeihez közel került, a pénzügyei 10x nagyobb áramlásba kerültek, a szüleivel megbékült és főleg önmagával olyan kapcsolatot él, ami nyugodt, békés, természetes. És hab a tortán, hogy a piros kalaptól elköszönt, megtalálta a hivatását íróként, magabiztosság trénerként és „hibázni” is képes emberként, mert már érti és éli, hogy bármikor lehet változtatni. Bármikor. Szeretnéd, ha a te életed is gyökeresen megváltozna? Most megteheted. KATTINTS!