ÚJRAKEZDÉS 1.rész
Körmöczi-Kriván Péter, aki letette a piros kalapot és tiszta lapra tette az életét Péter 4 és fél éve még azt gondolta magáról, üzleti mesemondóként, játékvezetőként simán megváltja a világot és majd ő lesz az, aki a színpadon állva boldog hellyé varázsolja minden ember életét. Ezzel csak volt a bibi, hogy megfeledkezett egy jól bújtatott apróságról, mi szerint az ő belső világa romokban hevert. Nem volt egy puzzle darab sem az életében, ami tényleg a helyén lett volna. Egy sem! Hiába járt színes ruhákban, hiába díszítette (takarta) piros kalap a fejét, a látványos áll-boldogság mögött csőd volt az élete. Az igaz, hogy előadóként, játékmesterként több ezer gyermekkel és felnőttel tapasztaltatta meg az örömteli élet lényegét és a közönség cserébe imádta őt, Péter mégsem tudta élni azt, amiről a reflektorfényben beszélt. Nem tudott elégedett apaként tekinteni a három fiúgyermekére. Borzalmas apának tartotta magát, rossz férjnek, vállalkozónak, szeretőnek, gyereknek, barátnak, mindennek. Küzdött is magával rendesen, hogy neki boldognak kéne lennie, de az állandó kudarcszemlélete évek hossza próbálkozásával teljesen kimerítette az életét és eljutott arra a pontra, hogy feladta! Titkoltan már a társától való válást fontolgatta, az sem állt távol tőle, hogy egyszerűen csak véget vessen az életének. Idővel rájött, hogy ezt a nem túl pozitív énképet neki hatalmas energia eltakarni. Ehhez képest, Péter most él és köszöni, jól van. Persze nem egy tréning hatására fordult át benne, hogy amúgy élni tök jó dolog és hogy mennyire könnyen lehet szeretni önmagunkat meg a többi embert tudatos figyelemmel. Az elmúlt 3 év során Péternek meg kellett tanulta, be kellett gyakorolni, hogy az életet élni érdemes és abba kell hagyni minden túlélési stratégiát. Megváltoztatta a gondolkodásmódját, a történesekre adott reakcióit már nem a félénk visszafogottság, robbanni akaró düh jellemzi, hanem ellazultság, nyugodt levegővétel és a MOST-ra való figyelem. Hogyan lesz a boldogtalanból boldog? A bizonytalanból bizonyos? Az ismeretlenből ismerős? Egy önmagát teljes lúzernak gondoló csődtömegből kiegyensúlyozott, önmagát tisztelő, figyelő, szerető ember, aki tudja, hogy minden, ami az életében történik, belőle indul ki? 

